Dublin, vagyis fekete medence. Ír nevét a Liffey folyó felszÍnre törésekor kialakult fekete tóról kapta,   a várost kettészelő vÍz a mai napig meglepően sötét.  Szóval ebbe a fekete medencébe ugrottam fejest a hét elején és kezdtem meg Erasmus + képzésem két hetét. A tanfolyamom témája az oktatás a XXI. században. Az alapoknál kezdtük,  hétfőn hirtelen újra egyetemista éveim pedagógia, didaktika és pszichológia óráján érezhettem magam. Jó volt nosztalgiázni, de szerencsére hamar az aktuális témák kerültek előtérbe, úgy, mint autonóm oktatás, önreflekció, CLIL kihÍvások. Az utóbbi nem érint minket a Radnótiban, de Így is  jókat beszélgettünk róla, ezt az órát nyelvtanulás két fogtam fel, ami azért nem jött rosszúl. Két tanárunk van, a tavalyról jól ismert Rachel, aki most is zseniális, valamint Liam, aki naggggggyon gyorsan és motyogva beszél. 17-en vagyunk a csoportban, kb a fele angol tanár, a többieknek, Így nekem is sokszor kihÍvás tartani vele a tempót. Hatalmas tudású, nagyon szimpatikus tanár, de mélyvÍz, akarom mondani, mély fekete medence.

Dublin most is szuper, barátságos város, jó újra hallani a sirályok rikácsolását, élvezni a helyiek segÍtő készségét, vendégszeretetét.  Folyt. köv.:)

Az Erasmus+ programnak hála a bécsi Actilingua nyelviskolában  egy remek csoportban fejleszthetem osztrák nyelvismeretemet. Tanárunk a héten Andrea, aki egy  ízig-vérig bécsi hölgy. Számos tippel, jó tanáccsal, aktualitással lát el minket és nem utolsó sorban sok érdekességgel ismertet meg minket.

Ismét filmfesztivál a Rathausnál:)

Az exeteri International Projects Centre kurzusa, amin most két héten át részt veszek, szól a tehetséggondozásról is és arról a tanításról, amikor más képességű gyerekeket - másképp - más módszerekkel - más megközelítéssel tanítunk. Valójában a kiemelkedő tudással és készségekkel bíró diákok oktatása is ide tartozik. Ezek a készségek természetesen lehetnek kevesebbek is vagy egyszerűen csak: mások. Sokan küzdenek tanulási nehézségekkel. Fontos, hogy felismerjük ezeket a jelenségeket és ennek megfelelően bánjunk velük. Nincs két egyforma ember, nem szabad hát általánosítanunk sem. Hiszen hiába a hagyományos tanítás módszerei, ha vannak, akik mozgás közben tanulnak könnyebben, vannak, akiket vizuálisan ér el az információ a leghatékonyabban és vannak, akik hallás után jegyeznek meg új dolgokat. A tanulási nehézségeknek sok-sok árnyalata létezik. Mindezeken túl többen küzdenek önbizalom hiánnyal is. Hálás vagyok, hogy tanulhatok erről most és bízom benne, hogy tudatosan fogok odafigyelni erre a jövőben.  

Reggeli képzavar. Angliában vagyok. Utazom a buszon az iskola felé és csak német beszédet hallok. Mögöttem két osztrák lakótársam ül. A buszon utazik még négy tanárnő Alsó-Ausztriából, akik szintén az exeteri iskola egyik kurzusán vesznek részt. Azért töltenek két hetet Angliában, hogy az angol tudásukat és tanítási módszereiket fejlesszék. No, de ők csak németül beszélnek. Nemcsak a buszon, hanem az utcán, az iskola órák közötti kávészünetében és sokszor "itthon" is. Egy házban lakunk, a kedves nyugdíjas házaspár mindhármunkat befogadott. Kapunk szállást, reggelit és meleg vacsorát, valamint ebédre kis dobozban szendvicset, joghurtot és gyümölcsöt. Párszor már kedvesen-viccesen kértem őket, hogy gyakorolják ők is az angolt, beszéljünk angolul! Ilyenkor 2 percre valóban angolra váltunk...

Szeretek megragadni minden lehetőséget, hogy beszélgetésbe elegyedjek a devoni emberekkel. Megszólítom őket a buszmegállóban és kedélyesen megvitatjuk a napi időjárást. Ha bemegyek egy "charity shop"-ba, azaz: "jótékony célokra gyűjtő használt tárgyak boltjába", ott mindig egy mosolygós eladóval találkozom - akik mind önkéntesek - és megvitatjuk, hogy: 1.milyen meleg van júliusban, 2.oly régen esett utoljára eső, 3.honnan jöttem és miért vagyok itt, 4.a környéken lakom-e, mert annyira tökéletes az angolom. <3 Bevallom, ez utóbbit nagyon jólesik hallanom. Hiába, ezek az angolok kedvesek is és udvariasak is. :-) 

A tanítás minden hétköznap 9 órakor kezdődik egy hangulatos épületben, közel a folyóparthoz. Szép a hely, kedvesek a tanáraink és nagyon jó megélni azt, hogy tanulhatok, új módszereket, ötleteket próbálhatok ki. Azt gondolom, hogy egy tanárember mindig nyitott arra, hogy gyarapítsa tudását és ismereteit. Mindezt anyanyelvi környezetben megtapasztalni - számomra fantasztikus érzés!

Szerda délután a Dartmoori Nemzeti Park lápvidékére kirándultunk. Ez a gránitfelföld a földtan karbon időszakából származik. Több, mint 150 "sziklacsúcs" található eme misztikus, titokzatos tájon. Bár mi nem a ködös - szeles vidéket találtuk, hiszen meleg volt és tűzött a nap, de a szelíd pónik örültek érkezésünknek. Ők egész évben a szabadban élnek, etetni nem, de simogatni lehet őket. :-) 

Kedves Olvasóink!

A 2019-es nyári projektünk nyári külföldi továbbképzései folytatódnak, hiszen holnap érkezik Broadstairsbe Veres Kati, a jövő héten vasárnap pedig Koren Natasa indul Dublinba és Hegyiné Zámbó Krisztina Bécsbe. Természetesen sok-sok munka előzi meg ezeket az utazásokat, mivel az utazásszervezési és a szakmai felkészülés feladatai rengeteg energiát emésztenek fel. A munka viszont sokkal könnyebben megy, ha közösen végezzük. Így történt ez a hét elején is, amikor együtt állítottuk össze az utazó mappákat.